Szőcs Géza jelölése a Hungária Közalapítvány ellenőrző testületébe váratlan indulatokat váltott ki. Ezzel kapcsolatban közölte az Erdélyi Napló több olyan hozzászólás szövegét, akik kiálltak Szőcs Géza mellett: Tőkés László püspök, Gothár Péter rendező, Márkus János /Ausztria/, Borbély Ernő, Kodolányi Gyula, a budapesti Magyar Szemle főszerkesztője, Király Károly, Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ Polgári Centrum és dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Nóvum Fórum frakciójának vezetője és dr. Bíró Gáspár. Ugyanebben a számban tájékoztató olvasható a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ pénzügyeivel és Ábrahám Dezső főtitkár személyével kapcsolatban. Szőcs Géza rögzítette, mire költötte a kapott összegeket. - Koblenz József pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám Dezső életcélja, hogy bosszúból a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./
1996. június 14.
Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy után jún. 13-án Csíkszeredában is bemutatkozott a budapesti Magyar Szemle folyóirat. Szőcs Géza mutatta be a folyóirat megjelent munkatársait, Czakó Gábor szerkesztőt, Entz Géza történészt, Szabados György zongoraművészt és Dózsa Tamást. Az egykori Magyar Szemle hagyományát követve a magyar nemzet alapvető kérdéseivel, problémáival foglalkoznak. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./
1996. június 20.
Jún. 20-án Nagyváradon, az RMDSZ székházában átadták a Bocskai Szövetség 1996. évi díjait. A díjat, amellyel azoknak a munkásságát kívánják méltányolni, akik különösen sokat tettek a határon kívüli magyarság érdekében, Kreczinger István, a szövetség elnöke adta át Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Püski Sándor könyvkiadónak, a Duna Televíziónak adott díjat Sára Sándor vette át, a negyedik díjazott, a Hollandiában élő Marácz László nem tudott részt venni az ünnepségen. Az előző évben dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségvédelmi szakértő, dr. Csapó József, az RMDSZ szenátora és Szűrös Mátyás részesült a megtiszteltetésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./ Dr. Marácz László az amszterdami egyetem docense hollandul írt könyvet A magyar fordulat /Hongaarse kentering / címmel /Uitgeverij Aspekt, Nieuwegedein, 1995/. A szerző könyvében bemutatta a változó magyarság-képet majd Trianon előzményeiről és hatásáról, a veszteségekről írt, eljutva a jelenlegi helyzetig. Marácz könyvéhez Tőkés László írt előszót. /Dr. Palotás Zoltán: "A magyar fordulat". Geopolitikai elemzés Közép-Európából. = Magyar Szemle (Budapest), 5. szám/ Marácz Lászlót a haza foglalkoztatja a távolban - történészként és nyelvészként. Munkájával új érveket, másfajta nézőpontot szolgáltat a Kelet-Európával foglalkozó szakembereknek. Akadtak Amszterdamban is olyanok, akik támadták ezt a könyvet. Akadtak román kollégák Hollandiában is, akik fő-és katedravesztésre ítélnék Marácz Lászlót, ezen nem kell csodálkozni. Az már kellemetlenebb, hogy a magyar közösségen belül sem az értelmező vita, hanem a megosztó elfogultság tör utat magának. Rövidesen napvilágot lát a mű angol nyelvű változata. /Egy könyv és egy tudós védelmében. = Világlap (Magyarok Világszövetsége lapja, Budapest), jún. /I. évf., 3. sz./ Marácz László 1960-ban született Utrechtben, második generációs magyar. Szülei 1956-ban kerültek nyugatra. Tanulmányait Groningenben végezte, jelenleg az Amszterdami Egyetem Kelet-Európai Intézetének docense és nyelvész. 1979-től egyik tanára Szabó T. Ádám, aki révén megismerte az erdélyi valóságot. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események után tüntetést szervezett a hágai román nagykövetség előtt. Amikor Tőkés Lászlót életveszélyesen megfenyegették, újabb tüntetést szervezett a nagykövetség előtt, Tőkés László védelmében. 1995 végén megjelent könyvének a többszörös tabugyűrű megtörése, az igazság kimondása volt a célja. 1996. jan. 13-án az NCR Handelsblad holland napilap pozitívan írt a könyvről, ezzel a támadások lavináját indította el. /Laudatio Marácz László tiszteletére /részlet/. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./
1997. május 25.
A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /
2007. február 20.
A Párizsban élő 98 éves Fejtő Ferenc reagált Bodor Pál írására, mondván, Bodor a Magyar Nemzet-beli újságírók rágalmait, vádaskodásait visszhangozta. Fejtő Ferenc Erdélyben járt, meggyőződött arról, hogy „Orbán Viktornak sikerült az erdélyi magyarságot éppúgy kettéosztani, mint a magyarországi magyarságot. ” Fejtő Erdélyben részletes információt kapott „a magyar közalapítványok financiális visszaéléséről, különösen az Illyés és az Új Kézfogás közalapítványt illetően. ” Nem érti, miért nehezményezi Bodor Pál ezeknek a megszűnését, miért helyteleníti a Határon Túli Magyarok Hivatala állományának csökkentését, és a magyarságkutatás intézményes helyének kinevezett Teleki Intézet feloszlatását. Fejtő nem olvasta a Teleki Intézet újabb kiadványait, de megállapította, a magyarság kutatása, Fülep Lajosnak a Válasz első számában megjelent, majd a Szép Szó és a Magyar Szemle közléseivel befejezettnek volna nyilvánítható. „A magyarságot ma nem kutatni kellene, hanem megtalálni és modernizálni. ” „A magyarságkutatást Szálasi idején a magyarság megtapasztalta, ehhez nem újabb kutatások, hanem inkább új szembenézésre volna szükség a múlttal, és ebben a tekintetben Gyurcsány Ferenccel együtt én is a szembenézés nehéz mesterségét javasolnám követendőnek. Ahogy azt a Gémesi Ferenc vezette hivatalban és a Törzsök Erika által irányított intézetben (EOKIK) folytatják. ” Fejtő elmondta, hogy ő ajánlotta Gyurcsány Ferenc figyelmébe Törzsök Erikát. /Fejtő Ferenc: Válasz Bodor Pál barátomnak. = Népszabadság, febr. 20./ Előzmény: Bodor Pál (Diurnus): A baloldal nemzeti balfogásai. = Népszabadság, febr. 15./
2007. szeptember 21.
Antall József szerepe történelmi jelentőségű volt életünkben, mert az önállóság elvén alapult. Tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek, és hogy az egységes magyar nemzet eszméjét csakis így lehetett ébren tartani – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 20-án Budapesten, Antall József, a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány miniszterelnökének politikai művét méltató rendezvényen. A Deák Ferenc Közéleti Klub, az Antall József Baráti Társaság és az Antall József Alapítvány által szervezett eseményen az RMDSZ elnöke mellett, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter, Salamon Konrád történész, Kodolányi Gyula, a Magyar Szemle főszerkesztője, Elek István közíró, valamint Szávay János irodalomtörténész tartott előadást a „nemzet miniszterelnökének” máig meghatározó politikai munkásságáról. Markó Béla kifejtette: „Majdani kapcsolatunkban, abban a néhány négyszemközti beszélgetésben is ezt éreztem: tiszteletet és szeretetet e különös emberfajta, a határon túli magyar iránt. És ezt nem érzem azóta a magyar politikusok nagy részénél – a kevés kivételtől eltekintve –, hogy nem azért kezelnek esetleg egyenrangú partnerként, mert így írja elő a politikai illemtan, hanem azért, mert tényleg van valami, amit mi biztosan jobban tudunk: tudniillik azt, hogy mi is van velünk. ”Antall József kormánya hozta létre a határon túli magyarság támogatását szolgáló intézményeket, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Duna Televíziót is. /Antall Józsefre emlékeztek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
2009. május 19.
A Magyar Szemle című magyarországi folyóiratot mutatták be annak szerkesztői május 16-án Kolozsváron. A rendezvényen Sebestyén Ilona és Gróh Gáspár, a Magyar Szemle folyóirat szerkesztői tartottak előadást Magyar Szemle – magyarság, Európa, nemzetstratégia címmel. Ezt követően Jeszenszky Géza szerző beszélt a kül- és nemzetpolitikáról, Metz Katalin pedig a 18. századi színházról, párhuzamot vonva a magyarországi és erdélyi színházkultúra között. Az 1926-ban Bethlen István által létrehozott Magyar Szemle múltját Gróh Gáspár ismertette. A lapot a német megszálláskor (1944) felfüggesztették és csak a rendszerváltás után, 1992-ben indult újra Antall József támogatásával. Céljai közé sorolható a magyar nyelv és a kultúra megőrzése, átörökítése. /Nagyi Orsolya: Bemutatkozott a Magyar Szemle Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
